HTML

Folyó

"Most ne a miérttel foglakozzunk, hanem játszunk, mert már csak kevás időnk van" (szomszéd kisfiú)

Címkék

baba (4) baba; (1) bál (1) barátok (2) bliccelők (1) boldogság (1) budapest (1) család (1) egyetem (3) eljegyzés (1) énblog (14) esküvő (4) este (3) ex (2) férj (4) férj; (1) finn (1) gyerek (6) gyógyszer (1) haj (1) ház (4) ház; (3) hold (1) karácsony (3) koncert (2) közlekedés (2) mester (1) muka (4) nyugdíj (1) reggel (1) reptér (1) szauna (1) sztressz; (1) tanga (1) tél (2) terem (1) tervek (4) zenekar (1) Címkefelhő

Linkblog

 

A hétköznapjaim annyira unalmasak, hogy legszívesebben beleőrülnék!

 

 

Nem valami jó kezdés, mert ki akarna úgy blogot olvasni, hogy azzal kezdi valaki, mennyire unalmas, és menyire nem történik semmi. De tényleg nincsen mit csinálni a munkahelyemen, nem is csodálnám, ha kirúgnának, mert tényleg nincs dolgom. De ennek vége!

Holnaptól tele leszek munkával! Erre a hétre van egy értékrlés, amit meg kell csinálni, csak mivel én nem csinálhatom ezért titkos! De legalább nem fogok itt unatkozni, (remélem) és utána, ha minden jól megy, lesz még egy csak szerencsére az egy kicsit jobban ráér mert valamikor januárra kell.

A Jutka néni koncert igazán jól sikerült, bár nem tudom, hogy Kisbéla élvezete e jobban vagy anya, de azért élveztük mind a ketten. Meg persze Béla, mondjuk Ő kevésbé, mert az elején megijedt, hogy ugyan az a koncert lesz, ami meg van nekünk DVD-n, mert azt már ezerszer hallottuk és a könyökünkön jön ki, ezért mikor elénekelte róla az első két számot Béla majdnem síró görcsöt kapott, de végül nem kapott. Nem is az a koncert volt, mert egy csomó mást is énekelt. Kisbéla meg előre ment a gyerekmasszába „pogózni” (2,5 éves). Anya meg kapta a szívinfarktusokat, hogy szegény majd megfordul és nem fog látni és megijed és el kezd sírni, vagy kétségbeesik, de amikor utána mentem éppen elvarázsolva nézte a nagyokat. Különben az egész koncert nem volt túl hosszú, egy órát énekelt, amikor abbahagyta, de persze visszatapsoltuk és akkor énekelt még két számot. Cuki kis öreglány nagyon jól tartja magát, kár hogy nem lehetett tőle autógrammot kérni.

Béla megmondta a tervezőnek, hogy nem jön ki vele és le fogja cserélni, föl is hívta a főnökét (mármint a tervező főnökét) és kérte, hogy rakjanak át minket valaki máshoz, olyan lelkiismeret furdalásom volt, mert neki konkrétan soha sem mondtuk, hogy utáljuk. Mondjuk én nem is utálom, de nem vagyok mérvadó, mert a fickó jóképű és fiatal és tele van ötlettel. Lehet, hogy velünk van a baj mert túlságosan maradi házat akarunk építeni. De mindegy most még ezt a tervet, amit megpróbálok ide másolni átküldte, és mondta neki Béla, ha ez megfelelő, akkor maradhat. (Mondjuk most sem tökéletes), de már nem szólok semmit ez már majdnem jó és én el tudom benne képzelni az életem!

Rohanok mert le fogom késni a vonatomat és rohadt hideg van!

 

Címkék: énblog gyerek koncert ház tervek muka

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mayfly.blog.hu/api/trackback/id/tr762513360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása