Szép hétvége!

Hahó, olyan jó kis hétvégém volt! Muszáj elmesélnem!

Szombaton Hidrológus bálban voltunk! Ami ugye nem összetévesztendő a hidraulikus bállal, mert bár az is biztosan izgi, de mi nem olyanban voltunk, hanem a másikban. Hogy hogyan keveredtünk oda azt elég nehéz lenne leírni, mivel hogy én sem vagyok vele teljesen tisztában. De azt hiszem a Monika nevű barátnőmhöz van köze, aki bár szintén nem hidrológus mégis tagja a kamarának. Tehát a lényeg befizettük a fejenként 8 000 Ft + Áfát, és elmentünk. Hozzá kell tennem és akkor egyben le is szögezem, hogy a Béla nem valami nagy bálba járó, szerintem most volt először, de nem is valami nagy táncos lábú, bár nem most táncolt először, de öltöny viszont sohasem vesz! Na, jó most vett (bár szerintem jobb lett volna, ha inkább mégsem teszi). Tehát Ő kiöltözött… akkor már nekem is kellett, mondhatjátok, hogy de hát én nő vagyok, biztosan imádok öltözködni… igen ám, ha van miből. de most csak rózsaszínű koszorúslány ruha volt a választék, vagy az, amiben mentem. (végül nem bántam meg), és komolyan mondom, hogy jól éreztem benne magam. Ez egy overál. Tényleg az egy kezeslábas, na jó, fekete csillogós, de óriási a dekoltázsa! Monika egy kicsit meg is sértett, mert, közölte, hogy kilógattam a mellem (ja, nem, a csöcsöm –ő ezt a kifejezést használta) mindegy! Erre mit mondjak, akinek nagy van, annak a fele kint van.

Mondjuk a bálban voltunk mi, és még kb. egy 60 fős gárda, akiknek az átlag életkora 55 év. Csak azt nem értem, hogy tudtak erre rá venni, hiszen láttam a képeket. A hidrológusok különben igen furi lényei a társadalomnak. Pl.: Úgy járnak bálba, hogy előtte apa anya elmennek tánciskolába és betanulnak mindenféle koreográfiát. Cukik voltak, de legalább megtudtam, hogy a hidrológiai újév az valamikor november 1 körül van. Valami víz körforgáshoz van köze.

És és és és most jön a lényeg! Este mikor haza mentünk bevonultam a kisszobába, csak hogy megnézzem, hogy valóban ki lógattam-e a csöcseimet, és a teljesebb összkép miatt még a cipőmet sem vettem le. (Így utólag hál Istennek, mert furin éreztem volna magam, ha nincs rajtam cipő.) Bála bejött utánam, és arról kezdett hablatyolni, meg ölelgetett közben, hogy ha már ilyen szépen fölöltöztünk akkor Ő arra gondolt, hogy (én meg arra gondoltam, hogy arra gondolt, hogy akkor szexeljünk, már majdnem mondtam, hogy most igazán nincs hozzá kedvem, meg különben éppen kinn lógnak a „csöcseim”, de végül éltem a gyanúperrel és nem szólaltam meg) és előadott valami homályos sztorit arról hogy mi minden van egy férfi zsebében.  Persze kotorászni is kezdett –na, ekkor már tudtam, de persze nem segítettem, szépen végigvártam a sztorit– nem volt túl izgalmas, de minden esetre aranyos, hogy talált a zsebében egy gyűrűt és arra gondolt, hogy nekem adja. Nem tudom mi van velem, cuki volt és közepes szinten romantikus, mégsem éreztem át. Talán mert nem volt letérdelés, de aztán letérdelés is volt meg minden. Persze nem mondtam rögtön igent, hanem azt mondtam, hogy szeretném átgondolni, most ez miatt az összes férfi ismerősöm haragszik rám! De szerintem igazságtalan, hogy a férfinek, milyen sok ideje van gondolkodni meg megveszi a gyűrűt, meg kiválasztja a megfelelő alkalmat stb. stb., nekünk meg ott azonnal kell döntenünk az életünkről, szerintem nem lehet ilyen fontos dologban megfontolás nélkül dönteni. Tehát nem mondtam igent csak másnap… De aztán meg ittunk rá egy üveg pezsgőt, biztos ami biztos, és valami jóféle pezsi lehetett, mert nem fájdult meg tőle a fejem.

Tehát hétvégi egyenleg: 1 db Hidrológus bál (nem hidraulikus – bár szerintem az viccesebb lett volna) –közepes

                                  1 db „lány”kérés –jeles